Energetikai tudnivalók, besorolás

Az energetikai minősítési osztályok

AA++ Minimális energiaigényű
AA+ Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú
AA Követelménynél jobb
BB Követelményeknek megfelelő
CC Korszerű
DD Korszerűt megközelítő
EE Átlagosnál jobb
FF Átlagos
GG Átlagost megközelítő
HH Gyenge
II Rossz
JJ Kiemelkedően rossz

Mitől függ, hogy melyik osztályba sorolják az ingatlanunkat?

Az energetikai tanúsítványban számított minősítés sok tényezőtől függ, de a leglényegesebb ezek közül az épület határoló szerkezeteinek hőszigetelő képessége és az épületgépészeti berendezések hatásfoka. Ha részletesebben érdeklik a számításba kerülő adatok, a 7/2006 TNM rendelet áttekintését javasoljuk.

Hogyan tudunk javítani lakásunk energetikai besorolásán?

Talán mondanunk sem kell, hogy az energiahatékonyság növelésével javítható a besorolás. A hatékonyság növelése és az energiafogyasztás csökkentése korszerűsítésekkel lehetséges, amelyek tárgyalása meghaladja oldalunk tartalmi kereteit, azonban az alábbiakban felsoroljuk a leggyorsabb megtérüléssel kecsegető lehetőségeket.

Alapvető fogyasztáscsökkentő beruházások

Hőszigetelések: fontossági sorrendben: a padlás/zárófödém szigetelése, a homlokzat szigetelése, pince/lábazat szigetelése. 15 centiméteres vastagság alatt nem érdemes nekikezdeni a munkának.

Nyílászáró csere: Ennek két előnye is van, az új ablakok transzmissziós hőátbocsátása (U-értéke) lényegesen kedvezőbb a régi nyílászárókhoz képest, mivel a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelő képességében jelentős fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A másik előnye, hogy mivel a korszerű nyílászárók fokozottan légzáróak, légáramlás útján nem tud kiszökni a meleg, mint ahogy a fakeretes, vetemedett ablakoknál azt tapasztaljuk. Fontos felhívnom a figyelmet, hogy azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű (B-típusú) kazán van, csak légbevezetővel ellátott ablakok építhetők be. A régi ablakoknál akkor is volt elegendő friss-levegő utánpótlás, ha azt elmulasztották időnként kinyitni, az új ablakoknál csukott állapotban gyakorlatilag nincs légcsere, így a levegőt elfogyaszthatja a hőtermelő berendezés, és ez szén-dioxid vagy szén-monoxid feldúsulást okoz. Ennek figyelmen kívül hagyása életveszélyes, és kiemelten igaz ez helyiségfűtés (pl. kéményes gázkonvektor esetén). Ha gyermek van a családban mindenképp érdemes szén-monoxid mérőt/riasztót telepíteni az ilyen lakóterekbe.

Kazáncsere: A zárt égésterű kondenzációs gázkazánok hatásfoka 20-30 %-kal magasabb, mint a hagyományos nyílt égésterű gázkazánoké. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a hőmérsékletnek a fenntartására ennyivel kevesebb gázt éget el a berendezés. A zárt égésterű (C-típusú) kazánok telepítési költségei magasabbak, mint a B-típusúaké (nyílt égésterű, kéménybe kötött). Ennek oka, hogy ha B-ről C-re váltjuk a kazánt, akkor a gázszolgáltató gázterv készítését írja elő, valamint az égéstermék elvezetésének és a friss levegő utánpótlásnak is precíz rendszerrel kell történnie, amit a kéményseprő nyomáspróbával ellenőriz. Az összes költség (a kazánnal együtt) könnyen elérheti az ötszázezer forintot. Ezzel a számmal vesse össze a fűtési fogyasztás csökkenésének várható hasznát, így megkapja, hogy érdemes-e elvégezni a cserét. A nyílt égésterű kazán energetikailag elavultnak számít, ha meghibásodás miatt kényszerül cserére mindenképp zárt égésterű, kondenzációs üzeműt javaslunk.

Napkollektor, napelem: A napkollektor használati melegvíz előállítására szolgál, a napelem pedig villamos áram termelésére. Az ilyen berendezést általában csak családi házakra van lehetősége telepíteni a tulajdonosnak, hogy ez megéri-e, érdemes magunknak kiszámolni, a gyártók, forgalmazók ugyanis általában elferdített tényekre alapozva az elméleti legkedvezőbb megtérülési időt reklámozzák.

Energiamegtakarításra irányuló javaslat

Jogszabály írja elő, hogy az energetikai tanúsítvány egy javaslatot tartalmazzon a fejlesztésekre vonatkozóan. Ez a javaslat elemzi a lehetséges korszerűsítéseket a határoló szerkezeteken és az épületgépészeti rendszerekben. Tájékoztatást nyújt, hogy ezek közül mi igényel jelentős, és mi kisebb felújítási munkát. A javaslat a megrendelő kérése szerint tartalmazhat költséghatékonysági számítást is. Egy ilyen költséghatékonysági számítás azt becsüli meg, hogy egy fejlesztés megvalósulásával mekkora megtakarítás érhető el, és ez hogyan viszonyul a beruházás költségeihez.

Európai uniós energetikai célok

Az unió ambiciózus és határozott cselekvési tervvel rendelkezik a klímaváltozás megfékezése érdekében. Középtávú célja a szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentése a megújuló energiák előnyben részesítésével. Az irányelvnek megfelelően a nemzeti szabályozásoknak 2021-től csak közel zéró emissziójú épületek építését lehet megengedniük. 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 %-kal kell mérsékelni és az energia 20 %-át megújuló forrásból kell fedezni.

Új építésre vonatkozó energetikai követelmények 2021-től

Mivel az uniós energiapolitikai célok betartására kötelezettséget vállalt országunk, az új épületekre vonatkozó szabályok jelentősen szigorodtak a közelmúltban. Az új épületnek legalább BB besorolást kell elérniük az energiatanúsítványban, e nélkül nem kaphatnak használatbavételi engedélyt (tudomásulvételt). Az egyes határoló szerkezeteknek (falaknak, ablakoknak, stb.) is meghatározott hőszigetelési minőséggel kell rendelkezniük. Az új épületekre vonatkozó követelményrendszer igen komplex. Vegye fel velünk a kapcsolatot, ha szakmai kérdése van!

Mit vizsgálunk a helyszíni felméréskor?

A helyszíni szemle során megvizsgáljuk, hogy miből épültek az épület tartószerkezetei, falai, födémei. Vastagságuk és anyaguk alapján kerül becslésre a hőátbocsátási tényezőjük, ami a kalkuláció egyik kiindulópontja. Felmérjük a belső tér alapterületét, belmagasságát, a nyílászárók méreteit. Megnézzük, hogy a rendeltetési egység mivel van fűtve, milyenek a hőleadók és a szabályzás. A melegvíz-készítési és a légkondicionáló rendszerek berendezéseinek adatait is felvesszük. Körülbelül 30-40 percet töltünk a helyszínen.

Fűtésszámla csökkentő tippek

Milyen energetikai színvonalú a lakásállomány?

a lakásállomány energia-minőség szerinti megoszlása

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a Borsod megyei lakásállományban a gyengébb energetikai minősítések dominálnak, az átlagos energiahatékonyság nem mondható korszerűnek. Az első kategóriák rendkívül alacsony számát jellemzően az okozza, hogy a jogszabály már csak megújuló energiát is hasznosító épületekre engedi meg kiadni a CC-nél jobb minősítést a tanúsítványban. Megújuló energiaforrás például a napkollektor és a napelem, de a talajhő vagy a szélenergia is.