Az alábbi esetekben kötelező az energetikai tanúsítványt elkészíttetni 176/2008 Korm. rendeletnek megfelelően:
a) új épület építése;
b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
bb) bérbeadása;
A rendelet ezt mondja ki: az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.
Mivel az uniós energiapolitikai célok betartására kötelezettséget vállalt országunk, az új épületekre vonatkozó szabályok jelentősen szigorodtak a közelmúltban. Az új épületnek legalább "A" besorolást kell elérniük az energetikai tanúsítványban, e nélkül nem kaphatnak használatbavételi engedélyt (tudomásulvételt). Az egyes határoló szerkezeteknek (falaknak, ablakoknak, stb.) is meghatározott hőszigetelési minőséggel kell rendelkezniük. Az új épületekre vonatkozó követelményrendszer igen komplex.
Az unió ambiciózus és határozott cselekvési tervvel rendelkezik a klímaváltozás megfékezése érdekében. Középtávú célja a szén-dioxid kibocsátás jelentős csökkentése a megújuló energiák előnyben részesítésével. Az irányelvnek megfelelően a nemzeti szabályozásoknak csak közel zéró emissziójú épületek építését lehet megengedniük. A közeljövőben az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 %-kal kell mérsékelni és az energia 20 %-át megújuló forrásból kell fedezni.
Az előírás szerint az eladó ingatlan hirdetésében fel kell tüntetni az energetikai tanúsítványban elért besorolási kategóriát.
Nincs. Ha nem állnak rendelkezésre tervdokumentumok, akkor fel kell mérnünk a lakás alaprajzát, határoló szerkezeteit, de ezt a munkát a díjaink tartalmazzák. Új épületek esetén (a használatbavételhez) a teljes építészeti tervdokumentáció és a felelős műszaki vezető nyilatkozata is szükséges a munkához.
A földhivatal nem kéri a tanúsítványokat, így a tiszaújvárosi földhivatal sem. Külön törvény rendelkezik a hivatal által kérhető, és az átíráshoz szükséges dokumentumokról, és ezek között nem szerepel az energetikai tanúsítvány.
Az energiahatékonyság növelésével javítható a besorolás. A hatékonyság növelése és az energiafogyasztás csökkentése korszerűsítésekkel lehetséges, amelyek tárgyalása meghaladja oldal tartalmi kereteit, azonban az alábbiakban felsoroljuk a leggyorsabb megtérüléssel kecsegető lehetőségeket.
Jogszabály írja elő, hogy az energetikai tanúsítvány egy javaslatot tartalmazzon a fejlesztésekre vonatkozóan. Ez a javaslat elemzi a lehetséges korszerűsítéseket a határoló szerkezeteken és az épületgépészeti rendszerekben. Tájékoztatást nyújt, hogy ezek közül mi igényel jelentős, és mi kisebb felújítási munkát. A javaslat a megrendelő kérése szerint tartalmazhat költséghatékonysági számítást is. Egy ilyen költséghatékonysági számítás azt becsüli meg, hogy egy fejlesztés megvalósulásával mekkora megtakarítás érhető el, és ez hogyan viszonyul a beruházás költségeihez.
Hőszigetelések: fontossági sorrendben: a padlás/zárófödém szigetelése, a homlokzat szigetelése, pince/lábazat szigetelése. 15 centiméteres vastagság alatt nem érdemes nekikezdeni a munkának.
Nyílászáró csere: Ennek két előnye is van, az új ablakok transzmissziós hőátbocsátása (U-értéke) lényegesen kedvezőbb a régi nyílászárókhoz képest, mivel a tokszerkezetek és az üvegezések hőszigetelő képességében jelentős fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A másik előnye, hogy mivel a korszerű nyílászárók fokozottan légzáróak, légáramlás útján nem tud kiszökni a meleg, mint ahogy a fakeretes, vetemedett ablakoknál azt tapasztaljuk. Fontos felhívnom a figyelmet, hogy azokban a helyiségekben, ahol nyílt égésterű (B-típusú) kazán van, csak légbevezetővel ellátott ablakok építhetők be. A régi ablakoknál akkor is volt elegendő friss-levegő utánpótlás, ha azt elmulasztották időnként kinyitni, az új ablakoknál csukott állapotban gyakorlatilag nincs légcsere, így a levegőt elfogyaszthatja a hőtermelő berendezés, és ez szén-dioxid vagy szén-monoxid feldúsulást okoz. Ennek figyelmen kívül hagyása életveszélyes, és kiemelten igaz ez helyiségfűtés (pl. kéményes gázkonvektor esetén). Ha gyermek van a családban mindenképp érdemes szén-monoxid mérőt/riasztót telepíteni az ilyen lakóterekbe.
Kazáncsere: A zárt égésterű kondenzációs gázkazánok hatásfoka 20-30 %-kal magasabb, mint a hagyományos nyílt égésterű gázkazánoké. Ez azt jelenti, hogy ugyanannak a hőmérsékletnek a fenntartására ennyivel kevesebb gázt éget el a berendezés. A zárt égésterű (C-típusú) kazánok telepítési költségei magasabbak, mint a B-típusúaké (nyílt égésterű, kéménybe kötött). Ennek oka, hogy ha B-ről C-re váltjuk a kazánt, akkor a gázszolgáltató gázterv készítését írja elő, valamint az égéstermék elvezetésének és a friss levegő utánpótlásnak is precíz rendszerrel kell történnie, amit a kéményseprő nyomáspróbával ellenőriz. Az összes költség (a kazánnal együtt) könnyen elérheti az ötszázezer forintot. Ezzel a számmal vesse össze a fűtési fogyasztás csökkenésének várható hasznát, így megkapja, hogy érdemes-e elvégezni a cserét. A nyílt égésterű kazán energetikailag elavultnak számít, ha meghibásodás miatt kényszerül cserére mindenképp zárt égésterű, kondenzációs üzeműt javaslunk.
Napkollektor, napelem: A napkollektor használati melegvíz előállítására szolgál, a napelem pedig villamos áram termelésére. Az ilyen berendezést általában csak családi házakra van lehetősége telepíteni a tulajdonosnak, hogy ez megéri-e, érdemes magunknak kiszámolni, a gyártók, forgalmazók ugyanis általában elferdített tényekre alapozva az elméleti legkedvezőbb megtérülési időt reklámozzák.
A kiállítástól számítva 5 évig érvényes az energetikai tanúsítvány. Abban az esetben veszíti el érvényességét, ha az épületet átépítik, korszerűsítik. A dokumentum akkor is érvényes, ha az ingatlan tulajdonosa megváltozik.
Átlagos méretű lakás esetén 2-3 munkanapra van szükség az elkészítéséhez, a helyszíni szemlétől számítva. Az átadás határidejét a megrendelés rögzítésekor leegyeztetjük.